A Megyeri útra mi szinte már haza mentünk - egy huzamban már másodszor játszunk itt. Először az Ürömi Sárkányokkal volt dolgunk. Az ürömiek, mesebeli rokonaikhoz hasonlóan oroszlánként (vagy - micsoda képzavar!- sárkáyként?) küzdöttek. De hiába volt három, hét vagy akár kilenc fejük, szemmel nem tudták követni a játkunkat. Különben is mire mehet egy lomha, pikkelyes óriáshüllő a fürge, fifikás, fáradhatatlan Farkasokkal szemben? Nem véletlen tehát, hogy 6-0-ra vertük őket. A sárkányok most bizonyára barlangjukban meghúzódva sírják vissza azokat a régi szép időket, amikor még csak mezei, egyszerű Szent Györgyökkel kellet megküzdeniük. Nem véletlenül, hiszen Székely Mádai Gergő négy gólja közül párat megemelt, és Pálfi Márk is lőtt egy emeltet, abból a kettőből, amivel hozzájárult a végeredményhez. Ez utóbbi ifjú amúgy is elég magasröptű játékot játszott - a kippattanó korongot olyan erővel lőtte meg, hogy csaknem a plafonig repült. Gabó hét, Tomi három, Günti szintén három, a két Gergő négy, Márk nyolc, Vitya egy, Vasgyúró szintén egy, Levi pedig ugyancsak három kapura támadást intézett a tűzokádó ürömiek ellen. Mindenki remekelt, Tomi például igen szépen szabadította fel egyik társát. A következő meccs enyhén átverés volt, mint a nagymamaruhába bújtatott Farkas; bár "papíron" a Mac3-mal játszottunk, nagyészt a Mac2 voltott. de ez mit sem számított hiszen egy parádés, 6-2-es győzelmet arattunk a Mac akárhány felett. Két gólt Gábor, egyet-egyet Székely Mádai Gergő és Vitya, kettőt pedig Márk lőtt be a kék-sárgáknak. Mellesleg 17-szer támadunk a kapujukra is. Az UTE3 csapatát olyan gyorsan fogyasztottuk el, mint a farkas Piroskát és a nagymamáját - még fel sem eszméletk és már hamm, bekaptuk őket, 4-0 nyerve ezt a mérkőzést is. Két fantasztikus gólt Siminek köszönhettünk, amihez Tomi gólpasszokkal járult hozzá, egyet Márknak, Gabó passzából, egyet pedig Székely Mádai Gergőnek. Tizenhárom kapura támadással uraltuk a pályát, egyértelműen. Utoljára maradt a Győr - de itt nem volt semmiféle "Forró vizet a kopaszra!" sőt, a győriek voltak azok, akik sírtak tehetetlen dühükben. A lelátón a szülők leforrázva figyeltek és rajtunk, szurkolókon álltak bosszút rosszindulatú megjegyzésekkel, ha már a fiúk tiszta és tisztességes játékába nem lehetett belekötni. 3-1 legyőztük a győrieket, amit Simi, Levi és Tomi egy-egy góljának köszönhetünk, továbbá Vitya, Tominak adott, Gabó, Levinek adott és Tomi, Siminek adott gólpasszának. Kapura 15-ször támadtunk a meccs alatt. A fiaink győzelmet arattak, továbbá sapkákat és szép lila-arany okleveleket, április első napján. Remélem a hónap többi napja is ilyen eredményes lesz!