Székesfehérváron

Kellemes kötelességnek eleget téve utaztunk le Székesfehérvárra, hogy megméretessünk az ott rendezett hokitornán. A körülményekről csak annyit; a jó szokáshoz híven zsíroskenyér várta az arra sáskahaként "ráraboló" néző- és hokisereget. A lelátókon meglepően jó idő volt. Az öltözők nagyok - lettek volna 1 csapatnak, ám megosztottuk őket másokkal is, így rögtön kissebbnek tűnt. No nem mintha hálátlannak akarnék tűnni! Először aztán a Debrecennel játszottunk. A végeredmény, meglehetősen szerencsétlenül, 2-3 lett. A két szépítő gólt banga Viktor és Pálfi Márk juttatta az ellenfél kapujába. A fiúkat kissé letörte a vereség. Az sem segített, hogy ezután az erős Győrrel kellett kiállnunk - a győriek akkor verték a mezőnyt, még az Alba volánt is, pedig (a felnőtt csapatra apellálva) tőlük rettegtünk a legjobban. Győr velünk sem bánt kesztyűsebb kézzel - erősen harcoltunk, de így is csak egy 6-3 -ra futotta tőlünk. Ebből kettőt Komjáti Gabó, egyet pedig Roxon hozott össze. Végül aztán, mintha meg akarnánk mutatni, hogy mi igenis jók vagyunk, még akkor is, ha Debrecen és Győr ezúttal jobbnak (vagy mondjuk inkább úgy, szerencsésebbnek) bizonyult: legyőztük a rettegett Alba Volánt. Ez pedig duplán nagy szó volt, mert talán -írom ezt a lehető legkevesebb rosszindulattal :P- a székesfehérvári bírának jobb szeme volt a Farkasaink szabálytalanságaihoz, mint az ellenféléhez. És így lett végül 3-1 az eredmény. A gólokat -egymás közt igazságosan megosztva- Catanzáró Tomi, Banga Vitya és Szeredi Gergő lőtte: mindhárman egyet-egyet. Irtó büszke volt mindenki a fiúkra a végjátékban nyújtott, nagyszerű teljesítményért. Hiszen, mind tudjuk, a jó befejezés nagyon sokat jelent!